Biztonságosabb szülést eredményez a lelki és magatartasbeli felkészülés
Egy viszonylag költségmentes módszer járult hozzá a latin amerikai szülészetek orvosi beavatkozásainak látványos csökkenéséhez. Bebizonyosodott a North Carolina egyetem által hirdetett álláspont, mi szerint a vajúdás és szülés alatti lelki támogatás, megnyugtatás és gyakorlati útmutatás csökkenti a szülő nő vérzékenységét, növeli a saját teste által termelt oxytocin szintet, ezzel pedig csökkenti az orvosi beavatkozások szükségét és akár életeket is menthet.
A kutatók megállapították, hogy az anya negatív hozzáállását és viselkedését pozitív irányba befolyásolva, pusztán lelki és szellemi úton megdöbbentő javulás következett be a gátmetszések arányaiban, a császármetszések számában és a vérzékenység megelőzésében.
A tanulmányt Argentína és Uruguay 20-20 találomra kiválasztott szülészetén végezték 2003 és 2006 között, ezekben az országokban szokatlanul magas a szülés alatti beavatkozások aránya. 10 kórházban kiképezték az egészségügyi személyzetet is a szülő nő lelki támogatására, relaxációs technikákra és viselkedés-technikákra, 10 kórházban viszont csak a szülés elméleti folyamatát oktatták.
Az eredmények szerint az együttes lelki és szellemi felkészülés, és támogatás sokkal hatékonyabb a szülés folyamatának pusztán lexikális ismereténél. Mi több, a módszer annyira hatékony, hogy életeket menthet!
A mesterséges oxytocin pótlás a módszer használatával 12.3 százalékra csökkent, míg a lexikálisan felkészült csoport 83.6 százalékban vette igénybe a beavatkozást. A gátmetszések száma a kérdéses szülészeteken 41.1 százalékról 29.9 százalékra csökkent a módszer használatával.
Marci Campbell Ph.D., a kutatás vezetője azt mondja, hogy „Már egy év után jelentős javulást tapasztaltunk, amit kizárólag az aktív szülés programnak köszönhetünk. A legnagyobb eredményeket a vérzékenység terén értük el, ugyanis 44 százalékkal kevesebb vért veszítenek a támogatott anyák.”
A cikk forrása: Medical News Today, szerző: Patric Lane
A tanulmány további szerői: Dr. Fernando Althabe and Dr. José M. Belizán from the Institute of Clinical Effectiveness and Health Policy in Buenos Aires, Argentina; Dr. Pierre Buekens from the School of Public Health and Tropical Medicine at Tulane University, New Orleans; Eduardo Bergel, Ph.D. from the United Nations, the World Health Organization and the World Bank; Nancy Moss, Ph.D., and Dr. Linda L. Wright from the National Institute for Child Health and Human Development in Bethesda, Md.; and Tyler Hartwell, Ph.D. from Research Triangle Institute International, Research Triangle Park, N.C.
2008-05-02
Két cikk a bölcsőhalálról
1. Új tanulmány bizonyítja a várandósság alatti dohányzás közvetlen kapcsolatát a bölcsőhalálhoz.
A kutatók már régóta a dohányzást emelik ki a bölcsőhalál legfőbb kockázati tényezőjeként, de eddig nem rendelkezett a tudomány kézzelfogható bizonyítékkal. Tudva levő, hogy a hirtelen légzésleállással járó csecsemőhalál kapcsolatban kell legyen a oxigénhiányos állapottal, extrém hőmérséklettel, vagy hőmérséklet ingadozással, amely a baba légzésében törést okozhat, stressznek vetheti alá.
A legújabb kutatások patkányokon kísérik figyelemmel ezeket a légzést befolyásoló körülményeket, és a hatásait, dohányfüstnek kitett állatok csemetéin, és dohánymentes vemhességből származó csemetéken.
A Calgary Egyetem kutatócsoportja azt tapasztalta, hogy minden kísérlet után sokkal rosszabb légzési és légzés-regenerálódási eredményeket értek el azok az egy hetes patkánykölykök, amelyeknek anyja dohányfüstnek volt kitéve a vemhesség alatt.
Dr. Hasan elmondta, hogy fontos volt valódi dohányfüstöt használni, csupán a nikotin helyett, hiszen dohányzás alatt nem csak a nikotin, hanem egyéb 4700 ismert mérgező anyag jut a szervezetbe különböző mennyiségben, így imitálhatták a legjobban egy erősen dohányos anya életkörülményeit.
A hetven egyhetes patkánykölyök különböző oxigénhiányos, normál légzést befolyásoló-, és hőmérsékleti változásoknak volt kitéve, miközben a tudósok figyelték a reakcióikat.
Enyhe és rövid oxigénhiányos állapot után a dohánymentes csoport csupán 13%-a mutatott enyhe légzészavart, míg a dohányos csoport 36%-a produkálta a jeleket. Normál hőmérsékletben a nem dohányzók mindegyike azonnal helyrejött a gyakorlat után, a dohányosok 25%-át azonban hosszú ideig megzavarta az esemény. Szokatlan melegnek kitéve (csecsemőknél lehet ez túlöltöztetéstől is) a dohánymentesek 29%-a mutatta légzési zavar jeleit, míg a dohányzók 49%-ánál tapasztalhatóak voltak légzési zavarok.
„Az eredmények azt tükrözik, hogy várandósság alatti dohányzás nagy mértékben növeli a csecsemő ziháló légzésre való hajlamát, illetve csökkenti a légzési nehézségből való regenerálódás képességét,” nyilatkozta Dr. Hasan. Így megmagyarázható, hogy miért gyakoribb számottevően a bölcsőhalál azoknál a csecsemőknél, akiknek édesanyja dohányzott a várandósság idején, és újabb meggyőző érvként szolgál a dohányzás ellen.
2008 Jún. 2.
2. Szűréssel a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) ellen
Heim Pál Gyermekkórház
Kockázati tényezők - A komplex kivizsgálás menete - A radiológiai vizsgálat
Mai modern világunkban meg mindig akadnak olyan halálokok, melyekre a tudomány egyelőre nem talál megfelelő magyarázatot. Ezek közül az egyik a csecsemőkori hirtelen halál, vagyis a SIDS (Sudden Infant Death Syndrome). Orvosi meghatározás szerint a SIDS olyan csecsemő, illetve kisgyermekkori hirtelen halál, amely az előzmények alapján váratlan, és okát a halál utáni alapos vizsgálatokkal sem lehet kideríteni.
Kockázati tényezők
A bölcsőhalál szerencsére igen ritka, világviszonylatban 1000 élve született gyermek közül 1-2 esetben fordul elő. Bár még nem tudunk biztosat mondani arról, hogy miért halnak meg váratlanul egészséges csecsemők, de már elég sokat tudunk arról, hogy milyen tényezők növelik ennek veszélyét.
Főbb kockázati tényezők:
♦ a hason fektetés,
♦ az anyatejes táplálás hiánya ilyenkor az allergiák és a fertőzések elleni védelem nem kielégítő,
♦ túlfűtött helyiség vagy a csecsemő túlöltöztetése
♦ drog vagy gyógyszerfüggő édesanya,
♦ az anya dohányzása a terhesség alatti dohányzás a kockázatot háromszorosára növeli!
♦ az átlagosnál rosszabb szociális körülmények
♦ halmozott családi előfordulás, pl. testvér, ikertestvér halála,
♦ koraszülött csecsemő,
♦ születés utáni légúti betegség (veleszületett vagy szerzett),
♦ olyan csecsemők, akiknél korábban már esetleg eszméletvesztéssel járó légzésleállást figyeltek meg,
♦ magas széndioxid-tartalom a vérben, vagy oxigénhiányos állapot,
♦ bizonyos szívbetegségek,
♦ veleszületett anyagcserezavarok,
♦ kóros gyomornyelőcső visszaáramlás,
♦ a nyelőcső felső táróizomzatának éretlensége, amely hétköznapi szóhasználattal élve félrenyelést okozhat.
A felsorolt kockázati tényezők egy része felvilágosítással és tudatformálással csökkenthető (pl. fektetés, dohányzás, drog, túlöltöztetés).
A rizikófaktorok másik csoportjába azok a tényezők sorolhatók, melyek mérésére és kiértékelésére ma már a különféle orvostechnikai műszerek segítségével lehetőség nyílik (pl. poliszomnográf, röntgen, UH).
Kórházunkban 1997 óta jól megszervezett SIDS szűrés folyik. A szűrővizsgálatokra elsősorban azok a veszélyeztetett gyermekek kerülnek, akiknél egy vagy több kockázati tényező fennáll, de természetesen szülői kérésre is elvégezzük a kivizsgálást.
A komplex kivizsgálás menete
Poliszomnográfia (PSG) ez egy 8 órás vizsgálat, mely során alvás közben figyelik
♦ a szívműködést (EKG),
♦ a vér oxigéntelítettségét (pulzoximetria),
♦ a nyelőcső pHját (savas-lúgos),
♦ a légző mozgást,
♦ a felső légúti jelenségeket (pl. sírás, horkolás, melyeket okozhat a hátraeső áll, pici orr, mikrogarat),
♦ az alvás közbeni testhelyzetet.
Ezután következik:
♦ Radiológiai vizsgálat
♦ Kiterjesztett laborvizsgálat
♦ Elektroencephalografia (EEG), melyet szakorvosi konzílium után, szükség esetén végzünk.
A radiológiai vizsgálat
A SIDS-szűrésre érkező gyermekek radiológiai vizsgálata két részből áll:
♦ nyeletéses röntgenvizsgálattal kezdjük, majd
♦ ultrahangvizsgálattal folytatjuk.
Röntgen vizsgálat
A nyeletéses röntgenvizsgálat azért elsődleges, mert nyelés közben látható a nyelőcső felső záróizomzatának rendellenességére utaló "félrenyelés", valamint az alsó záróizomzat rendellenességére utaló gyomortartalomvisszaáramlás.
Jelenlegi digitális, többfunkciós, tehát átvilágításra is alkalmas röntgenberendezés megdöbbentő számú csecsemőnél bizonyította, hogy nemcsak a nyelőcső alsó izomgyűrűjének, hanem a felső záróizomzatának az éretlensége, elégtelen működése is igen gyakori.
A nyeletéses vizsgálat menete:
A kivizsgálásra általában az anyuka hozza a kicsit. A gyermek éhgyomorra érkezik, ami koraszülöttekről vagy kis csecsemőkről lévén szó, azt jelenti, hogy a vizsgálatot a "soros" etetés idejére beszéljük meg. A kontrasztanyagot teával hígítjuk. A megitatott folyadék mennyisége körülbelül a gyermek által egyszerre elfogyasztott tápanyag mennyiségével egyezik meg.
Az igen gyakori félrenyelés miatt a nyeletéses vizsgálathoz használt kontrasztanyagok a test szövetei közé jutva sem okoznak problémát, gyorsan felszívódnak.
Először háton, majd oldalfekvő helyzetben, átvilágítás közben fogyasztja a csecsemő a kontrasztanyagot. A vizsgálatot digitális üzemmódban végezzük. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a látvány folyamatos ugyan, de az átvilágítás szakaszos, így kisebb sugárterhelést jelent a gyermek számára. Ilyenkor a táplálék esetleges légcsőbe jutását, a nyelés folyamatát, a gyomor telítődését, illetve ürülését figyeljük.
Ezután az anyuka felveszi a picit, megitatja vele a maradék anyagot, majd mint azt az etetések után is mindig teszi , "büfizteti" a babát. Még egyszer visszafektetjük a gyereket a vizsgálóasztalra, és különböző testhelyzetben keressük a kontrasztanyag esetleges visszaáramlását a gyomorból a nyelőcsőbe, és legalább a vékonybelekig követjük annak útját.
A vizsgálat elvégzése alapjában véve igen egyszerű, de problémát okozhat nem is ritkán , hogy pl. a csecsemő még nem találkozott cumisüveggel, és erre ennél a vizsgálatnál kerül először sor. Előfordulhat, hogy nem ivott meg teát, ill. "nem ízlik" az elkészített kontrasztanyagkeverék.
Nagyon ritkán előfordul, hogy a gyerek a rendelkezésünkre álló többféle, különböző ízű kontrasztanyag egyikét sem fogyasztja el. Ilyenkor természetesen a félrenyelésről nem tudunk véleményt adni, de az anya megszoptathatja gyermekét, és ennek segítségével a gyomor ürülése az ultrahangban megfigyelhető.
Ultrahangvizsgálat
Az ultrahangvizsgálat két részből áll: koponya és hasi vizsgálatból.
1. A koponyaultrahanggal az agyban lévő eltéréseket vizsgáljuk (pl. aszimmetria, vérzések), melyek a központi idegrendszer, pontosabban a légzőközpont szabályozási zavarát okozhatják.
2. A hasi ultrahangvizsgálattal a rekesz alatti szervek normál és kóros anatómiáját nézzük, térszűkítő folyamatokat keresünk, valamint a már említett visszaáramlást és gyomorürülést vizsgáljuk.
Az évente végzett kb. 250 vizsgálat közel 60%-ában fordul elő kis- és nagyfokú felső, míg kb. 40-50%-ban alsó záróizom rendellenesség. A statisztika alapján egyértelmű, hogy számos esetben ugyanazon csecsemőnél mindkét elváltozás kimutatható. A nagyobb fokú félrenyelés és visszaáramlás esetén terápia után természetesen kontrollvizsgálatokra is sor kerül.
A csecsemőkori hirtelen halál feltárásához minél nagyobb számú vizsgálat elvégzésével igyekszünk fontos diagnosztikai információt adni, melyek lehetővé teszik a kockázati okok időbeni felismerését és csökkentését.
Szerző: Halmosné Urhegyi Éva, Csopják Győzőné
Gyógyhírek
/A Heim Pál Gyermekkórház havilapja/