Kapcsolatteremtés a magzatoddal

Annak ellenére, hogy a köztudat leginkább a terhesség alatti fizikai változásokkal foglalkozik - méghozzá gyakran igen riasztó hangnemben, mintha a terhesség egy betegség lenne, amiből ki kell gyógyulni – igazából nem ártana többet foglalkoznunk a belső, lelki változásokkal, hiszen ezek lesznek jövőnk alappillérei.
A testi változások teljesen természetesek a várandóság alatt. Ha bizalommal állunk hozzá és az esetleges zavaró tüneteit kezelni tudjuk, akkor rögtön rádöbbenünk, hogy a babavárás ennél sokkal többet jelent:
A legszebb oldala a kapcsolatteremtés a magzatunkkal, az ő elfogadása és az életünkbe való beépítése. Ha ismerjük az ő fejlődését és képességeit, már nagyon korán anyának érezhetjük magunkat. Kommunikálhatunk vele az érzelmeinkkel, a gondolatainkkal, érintéssel, hangokkal. Simogathatod őt a pocakodon keresztül, beszélhetsz hozzá, énekelhetsz neki. Játszhatsz vele, mikor ébren van és hallgathattok zenét. A mellett, hogy a törődésed máris elősegíti a baba értelmi és érzelmi fejlődését (a második harmadtól egyre jobban hall, még előbb érzi az érintést és az utolsó harmadban lát is a méhen beszűrődő halvány rózsaszín fényben) hozzásegít egy erős kötelék kialakulásához, már a születést megelőző időktől.
Keressetek neki nevet, érezd át az ő lényét magadban és álmodozz róla, hogy milyen lesz majd törődni vele és élvezni a tekintetét és hamarosan az első mosolyát. Ne feledkezz meg arról sem, hogy ő máris egy egyedülálló személyiség, és úgy kell elfogadnod őt, ahogy lesz. Ne csodálkozz, ha már a pocakból felfedezed a temperamentumát.

Társalgási téma:

Hogyan barátkozol a gondolattal, hogy baba lakik a pocakodban? Hogyan próbálsz kapcsolatot kialakítani vele és kaptál-e választ tőle?