A szülésélmény
Sok kutatót foglakoztat a szülés, mint lelki és testi folyamat.
A pszihológusok egyetértenek abban, hogy mindenképpen meghatározó élmény egy nő életében, és nem mindegy, hogy erőt meríthet belőle, vagy csalódik. A biokémikusok felfedezték, hogy ugyanazok a hormonok lépnek működésben szexuális együttlétkor, mint szülés és szoptatás alatt. Így aztán elvileg, a szülésnek igenis pozitív élménynek kéne lennie.
Ezek a lényeges hormonok a prosztaglandin, az oxitocin, az adrenalin és az endorfin. Az első kettő a szülés megindításában játszik szerepet, az oxitocin a méhösszehúzódásokért felel, ennek szintje hirtelen megugrik, amikor a baba teste áthalad a csatornán. Az endorfinnal együtt, olyan érzelmi túlfűtöttséghez vezetnek, amely után az anyuka rögtön „beleszeret” újszülött csecsemőjébe. A fenti hormonok akkor termelődnek a legkönnyebben, ha a kismama nyugodt és ellazult – a félelem és a szorongás nehezíti kiválasztódásukat.
Érdekes megemlíteni, hogy a tágulás folyamata visszafordítható, ha a nő hirtelen valami kellemetlen élménnyel szembesül, például valami zavaró dolgot mondanak vagy csinálnak körülötte. A jelenség maga, evolúciós gyökerekre vezethető vissza – az anya megállíthatja a szülés folyamatát, ha veszélyt észlel, így óvja magát és kicsinyét a pusztulástól. Ilyenkor adrenalin kerül a véráramba, melynek magas szintje blokkolhatja a tágulás folyamatát.
Az alternatív szülési módok egyik legnagyobb úttörője, Michel Odent Odent francia orvos azzal érvel, hogy a szexuális együttlét alatt felszabaduló endorfin, morfium származékot tartalmaz, extatikus örömöt okoz, és egyben fájdalomcsillapító hatása is van. "Így magyarázható, hogy az a nő, aki zavartalanul át tudja élni a szülést, abban több endorfin szabadul fel, ami a fájdalmait csillapítja és orgazmushoz hasonlatos (vagy vele azonos) örömmámort idézhet elő."
Az Endorfin
Más néven „endogenous morphine” molekuláris összetétele azonos a morfiummal: mindkettő a narkotikum receptorokhoz vándorol, és mint egy kulcs a zárban, blokkolja és lezárja a fájdalom útját. Ha a kismama el tudja engedni magát vajúdás közben, úgynevezett "endorfin ködbe" kerűl, amelyben egészen másképp éli meg a fájdalmat, mint normálisan.
A jó szülésélmény
A jó szülésélmény kulcsa az önbizalom, írja Humenick (1981). Egy nagy létszámú tanulmány alkalmából, 1145 frissen szült nő véleményét összegezve azt a következtetést vonta le, hogy fontosabb a nőknek, hogy végig kézben tarthassák az eseményeket, mint a fájdalom, amit megéltek. Ez azt jelenti, hogy a kitartás, a szabad döntés és az elégedettség szoros összefüggésben állnak egymással.
Azok a nők, akik pozitív szülésélménnyel gazdagodtak, elmondták, hogy büszkeséggel és elégedettséggel töltötte el őket a teljesítményük, és ez nem függött össze a fájdalom mértékével, vagy a vajúdás hosszával. A szülést azóta is mérföldkőnek tekintik, ahonnan önbizalmat, energiát, döntésképességet és egy érettebb, elégedettebb önértékelést kaptak.
|
Ami segít elérni |
Önbizalom és kitartás =
Jó szülésélmény |
Ami hátráltat |
- A szülés fiziológiai lefolyásának ismerete
- Döntéshozó képesség
- Lehetőség a döntéshozásra
- Külső támogatás
- Felkészültség az alternatív megoldásokra, ha szükséges |
A szülés:
- fejlődési ugrás a nő önértékelésében HA, elégedett az élménnyel és magával.
- befolyásolja az önértékelést, döntésképességet, önbizalmat és az önfegyelmet. |
- félelem
- fáradság
- fájdalom
- tehetetlenség érzése
- megalázottság érzése
- veszélyérzet
- magárahagyatottság |
"Az önbizalom a jó szülésélmény kulcsa (Humenick, [1981])"
A „3R” relaxáció, ritmus, rituálé
Minden nő másképp szül és mást él át szülés közben, mégis vannak alapvető hasonlóságok azok között, akik „jól viselik a vajúdást”.
Viselkedésük három dologban megegyezik: mindegyikük laza (relaxált) és spontán ritmust és úgynevezett „rituálét” alakít ki magának. Ez a három tényező segíti az ösztönös és univerzális vajúdó viselkedést, a belülről fakadó, ősi női bölcsességet.
-
A relaxált, vagyis nyugodt állapotában a nő nem küzd a fájások ellen, hanem elfogadja azokat, és testileg-lelkileg együttműködik. Nem érez feszültséget, félelmet, hanem befelé fordul, és a vajúdásra koncentrál.
-
A ritmust bármi szolgáltathatja, légzés, mozgás, zene stb. Minden ritmusos tevékenység segíti az ellazulást és a befelé fordulást, ezért minden vajúdó kismama ösztönösen a ritmusba kapaszkodik a nehéz pillanatokban: hintázik, táncol, ritmikusan lélegzik, ritmusosan nyöszörög, vagy énekel.
-
A rituálé azt jelenti, hogy újra meg újra ugyanazt a magatartásformát ismétli a fájások alatt. Ahogy nehezedik a vajúdó nő dolga, kialakít magának egy „biztos pontot”, amibe kapaszkodhat, ha erőre és kitartásra van szüksége. Ha megtalálta ezt az erőforrást, akkor újra és újra használja, hogy átsegítse a fájáson.
Vannak nők, akik bizonyos légzéstechnikát ismételnek minden méhösszehúzódás közben, mások egy ismert vers sorait kezdik szavalni magukban, vagy imádságot mormolnak, egyesek halkan nyöszörögnek, nagyon sokakon pedig a bíztató szavak skandálása segít: „Gyerünk, gyerünk, mindjárt vége!”, „Hajrá még egy kicsit, még egy kicsit!”, „Ki kell bírni! Ki fogom bírni! Mindjárt kinn a babám!”
A vajúdás kezdetén nincs szükséged különösebb módszerre, hogy elviseld a fájásokat. A legnehezebb fázisban, mikor már nem tudsz, és kedved sincs beszélgetni a fájások alatt, akkor jött el az ideje, hogy a „3R”-t segítségül hívd. Törekedj tehát arra, hogy minél hamarabb megtaláld a rituálédat, légy laza és pihenj az összehúzódások között és ne zökkenj ki a ritmusodból. (vagy ha ez megtörtént, akkor gyorsan vágódj vissza)
Szülő magatartás
|
Pozitív magatartás |
Negatív magatartás |
|
- mélyen, egyenletesen és nyugodtan lélegzel
- a légzést energiaforrásként használod, kilégzéskor kifújsz minden feszültséget
- a légzést fókuszpontként használod
- tudod, hogyan kell ellazítani a tested és megtartani a nyugodt állapotot
- követed az ösztöneidet, pozíciót és tevékenységet váltasz, mikor szükségét érzed
- ismered a szülés fiziológiáját és meg tudod magyarázni, hogy mi történik veled vajúdáskor és szülés után
- tudtára adod másoknak, hogyan segíthetnek neked
- mindent megteszel azért, hogy kipihenten kezd a vajúdást
- koncentrálsz minden mozzanatra
- a belső történésekre összpontosítasz, és arra, hogyan segítheted a folyamatot
- úgy érzed, hogy „Tudom, hogy mit csinálok.”
- elmodhatod, hogy „Nem feltétlenül élvezem azt, ami történik, de egész jól boldogulok.”
- megőrzöd a humorérzéked
- szülés után elmondhatod, hogy „Senki sem tudja leírni nálam jobban a szülésemet.” |
- az izmok megfeszülnek, a test görcsös
- a szívverés felgyorsul, a légzés egyenetlen és felületes, nyugtalanságot eredményez
- a lábak elgyengülnek
- nem megy az összpontosítás, a gondolatok kavarognak minden fele
- minden inger egyre intenzívebbé válik
- nem sikerül tisztán öntudatosan gondolkozni
- félelem, vagy nagyfokú nyugtalanság lép fel
- egy percre sem sikerül pihenni, nagyon gyorsan fáradt lesz az illető
- lemondás és önmarcangolás érezhető
- fejben és lélekben feladja, elveszíti az önkontrolt és ki akar lépni a szerepből |
Társalgási téma:
Beszélgetés a jó szülésélményről. Kinek, mit jelent?